A. megjegyzés
A 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az anyag nevét a 3. részben megadott megnevezések egyikének formájában kell szerepeltetni a címkén.
A 3. részben helyenként szerepel a „… vegyületek” vagy „… sók” általános megnevezés. Ebben az esetben a szállítónak fel kell tüntetnie a címkén a pontos nevet, megfelelően figyelembe véve az 1.1.1.4. Szakaszt.
B. megjegyzés
Egyes anyagok (savak, lúgok stb.) különféle koncentrációjú vizes oldatok formájában kerülnek forgalomba, és ezért eltérően címkézendők, mivel a veszély mértéke a koncentráció függvényében változik.
A 3. részben a B. megjegyzéssel kiegészített tételek általános megjelölése a következő típusú: „… %-os salétromsav”.
Ebben az esetben az anyag szállítójának fel kell tüntetnie a címkén az oldat koncentrációját. Eltérő rendelkezés hiányában azt kell feltételezni, hogy a százalékos koncentráció tömegszázalékban van megadva.
C. megjegyzés
Egyes szerves anyagok forgalomba hozhatók vagy mint egy adott izomer vagy több izomer keverékeként.
Ebben az esetben a beszállítónak a címkézésben meg kell adnia, hogy az anyag egy adott izomer-e, vagy pedig izomerek keveréke.
D. megjegyzés
Egyes anyagokat, amelyek hajlamosak spontán polimerizálódásra vagy bomlásra, általában stabilizált állapotban hozzák forgalomba. A 3. rész listáján ebben a formában szerepelnek.
Egyes esetekben azonban az ilyen anyagokat nem stabilizált formában hozzák forgalomba. Ebben az esetben az anyag szállítójának a címkén az anyag neve mellett fel kell tüntetnie a „nem stabilizált” szavakat.
F. megjegyzés
Ez az anyag stabilizátort tartalmazhat. Ha a stabilizátor megváltoztatja az anyagnak az 3. részben foglalt besorolás szerinti veszélyes tulajdonságait, veszélyes keverékek besorolására és címkézésére vonatkozó szabályoknak megfelelően kell az osztályba sorolást és a címkézést elvégezni.
G. megjegyzés
Ezen anyag forgalomba hozható robbanásveszélyes formában, amely esetben megfelelő vizsgálati módszerek segítségével ki kell értékelni. Az adott besorolásnak és címkézésnek tükröznie kell a robbanóanyag tulajdonságait.
J. megjegyzés
A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (EINECS-szám: 200–753–7) tartalmaz. E megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett szén- és kőolajszármazékokra vonatkozik.
K. megjegyzés
A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EINECS-szám: 203–450–8) tartalmaz. Ha az anyag nincs rákkeltőként vagy mutagénként besorolva, úgy legalább a (P102-)P210-P403 óvintézkedésre vonatkozó mondatokat (3.1 táblázat) vagy az S(2-)9-16 mondatokat (3.2. táblázat) alkalmazni kell. Ez a megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik
L. megjegyzés
A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 3 %-nál kevesebb, IP 346, „a PCA meghatározása a felhasználatlan kenő-alapolajokban és az aszfaltánmentes szabad ásványiolaj-frakciókban – dimetil-szulfoxid extrakciós refraktív index módszer” (Institute of Petroleum, London) szerint mért DMSO-extraktumot tartalmaz. E megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.
M. megjegyzés
A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,005 tömegszázaléknál kevesebb benzo[a]pirént (EINECS-szám: 200–028–5) tartalmaz. E megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett szénszármazékokra vonatkozik.
N. megjegyzés
A rákkeltőként való besorolást nem kell alkalmazni, ha ismert a teljes finomítási folyamat, és kimutatható, hogy az anyag, amelyből a szóban forgó anyagot gyártották, nem karcinogén. Ez a megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.
P. megjegyzés
A rákkeltőként vagy mutagénként való besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb benzolt (EINECS-szám: 200–753–7) tartalmaz.
Ha az anyag nincs rákkeltőként besorolva, legalább a (P102-)P260-P262-P301 + P310-P331 óvintézkedésre vonatkozó mondatokat (3.1. táblázat) vagy az S(2-)23-24-62 mondatokat (3.2. táblázat) alkalmazni kell.
Ez a megjegyzés csak a 3. részben szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.
Q. megjegyzés
Nem szükséges a rákkeltőként való besorolást alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag teljesíti az alábbi feltételek egyikét:
— rövid ideig tartó belélegzéses bioperzisztencia vizsgálata kimutatja, hogy a 20 μm-nál hosszabb rostok súlyozott felezési ideje 10 napnál rövidebb; vagy
— rövid ideig tartó, intratracheális instillációs bioperzisztencia vizsgálat kimutatja, hogy a 20 μm-nál hosszabb rostok súlyozott felezési ideje 40 napnál rövidebb; vagy
— megfelelően lebonyolított intraperitoneális vizsgálat nem mutat ki túlzott rákkeltő képességet; vagy
— egy megfelelően hosszú belélegzéses vizsgálat során nem mutatkozik releváns patogenikus vagy neoplasztikus elváltozás.
R. megjegyzés
Nem szükséges a rákkeltőként való besorolást alkalmazni olyan rostok esetében, amelyek átlagos geometriai átmérővel súlyozott hossza mínusz két standard hiba nagyobb, mint 6 μm.
S. megjegyzés
Ezt az anyagot nem szükséges a 17. cikknek megfelelő címkével ellátni (lásd I. melléklet 1.3. szakasz).(3.1. táblázat).
Ezt az anyagot nem szükséges a 67/548/EGK irányelv 23. cikkének megfelelő címkével ellátni (ld. az említett irányelv VI. mellékletének 8. szakaszát) (3.2. táblázat).
T. megjegyzés
Ez az anyag olyan formában hozható forgalomba, amely nem rendelkezik a 3. részben foglalt tétel besorolása által jelzett fizikai veszélyekkel. Ha a vonatkozó módszer vagy e rendelet szerinti módszerek eredményei azt mutatják, hogy a forgalomba hozott anyag adott formája nem rendelkezik ezzel a fizikai tulajdonsággal vagy ezekkel a fizikai veszélyekkel, az anyag osztályba sorolását e vizsgálat vagy vizsgálatok eredménye(i) alapján kell elvégezni. A releváns információkat, ideértve a releváns vizsgálati módszer(ek)re való hivatkozást, fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.
U . megjegyzés ( 3 . t á b l á z a t ) :
Gázok forgalomba hozatalakor azokat „Nyomás alatt álló gázok”-ként, a sűrített gázok, a cseppfolyósított gázok, mélyhűtött cseppfolyósított gázok vagy oldott gázok csoportjának egyikébe kell besorolni. A csoportot a gáz csomagolása szerinti fizikai állapot határozza meg, és ezért azt esetenként kell hozzárendelni. A következő kódokat kell használni:
Press. Gas (Comp.)
Press. Gas (Liq.)
Press. Gas (Ref. Liq.)
Press. Gas (Diss.)
Az aeroszolok nem sorolandók be nyomás alatt lévő gázként. (Lásd az I. melléklet 2. része 2.3.2.1. szakaszának 2. megjegyzését).
V . megjegyzés:
Ha az anyag (< 3 μm átmérőjű, > 5 μm hosszúságú és ≥ 3:1 méretarányú) rostként, vagy a WHO rostokra vonatkozóan lefektetett kritériumait teljesítő anyag részecskéiként, vagy módosított felületi kémiájú részecskékként kerül forgalomba, a veszélyes tulajdonságokat e rendelet II. címe szerint kell értékelni annak megállapítására, hogy magasabb kategória (1B. vagy 1A. kategóriájú karcinogén) és/vagy további expozíciós útvonalak (szájon át vagy bőrön
át) is alkalmazandók-e.
W . megjegyzés:
A megfigyelések szerint az anyag rákkeltő hatása az anyag porának olyan mennyiségben történő belélegzése esetén jelentkezik, amely a tüdő normál részecske-eltávolítási mechanizmusainak jelentős károsodásához vezet.
Ennek a megjegyzésnek az a célja, hogy ismertesse az anyag toxicitását, és nem minősül az e rendelet szerinti osztályozási kritériumnak.
X . megjegyzés:
Az ebben a tételben szereplő veszélyességi osztály(ok) esetében az osztályozás kizárólag az anyag azon részének veszélyes tulajdonságain alapul, amely az adott tételben szereplő valamennyi anyagban közös. A tételben szereplő bármely anyag veszélyes tulajdonságai az anyag azon részének tulajdonságaitól is függnek, amely nem közös az adott csoportba tartozó összes anyagban. Ez utóbbit értékelni kell annak megállapítása érdekében, hogy a tételben szereplő
veszélyességi osztály(ok)ra szigorúbb besorolás(ok) (azaz magasabb kategória) vagy ugyanazon osztályozás tágabb alkalmazási köre (további különbségtétel, célszervek és/vagy figyelmeztető mondatok) alkalmazható(k)-e.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1. megjegyzés
A feltüntetett koncentráció, vagy – ilyen koncentráció hiányában – az e rendelet (3.1. táblázat) szerinti általános koncentrációk vagy az 1999/45/EK irányelv (3.2. táblázat) szerinti általános koncentrációk egyenlők a fémelemek tömegszázalékával, amelyet a keverék teljes tömege alapján számítanak ki.
2. megjegyzés
A feltüntetett izocianátkoncentráció egyenlő a szabad monomer tömegszázalékával, amelyet a keverék teljes tömege alapján számítanak ki.
3. megjegyzés
A feltüntetett koncentráció egyenlő a vízben oldott kromátionok tömegszázalékával, amelyet a keverék teljes tömege alapján számítanak ki.
5. megjegyzés
A gáz-halmazállapotú keverékek koncentráció-határértékeit térfogatszázalékban fejezik ki.
7. megjegyzés
A nikkeltartalmú ötvözetek a bőrirritáció tekintetében osztályozásra kerülnek, ha az EN 1811 európai szabvány szerinti referencia vizsgálati módszerrel mért 0,5 μg/cm2/hét nikkelkibocsátási arányt túllépik.
8 . m e g j e g y z é s :
A rákkeltőként való besorolás alkalmazandó, kivéve, ha kimutatható, hogy a forgalomba hozott keverékben a felszabaduló formaldehid elméleti legnagyobb koncentrációja (a forrástól függetlenül) nem éri el a 0,1 %-ot.
9 . m e g j e g y z é s :
A mutagénként való besorolás alkalmazandó, kivéve, ha kimutatható, hogy a forgalomba hozott keverékben a felszabaduló formaldehid elméleti legnagyobb koncentrációja (a forrástól függetlenül) nem éri el az 1 %-ot.
1 0 . m e g j e g y z é s :
Az inhalációs úton rákkeltőként való besorolás csak a legalább 1 %-ban, legfeljebb 10 μm aerodinamikai átmérőjű részecskék formájában lévő vagy ilyen részecskékbe beépült titán-dioxidot tartalmazó por formájú keverékekre alkalmazandó.
11. m e g j e g y z é s :
A keverékeket reprodukciót károsítóként kell besorolni, ha a forgalomba hozott keverékben a reprodukciót károsító anyagként besorolt egyes bórvegyületek koncentrációjának összege ≥ 0,3 %.
12. m e g j e g y z é s :
A keverékeket reprodukciót károsítóként kell besorolni, ha a forgalomba hozott keverékben az e tétel hatálya alá tartozó egyes anyagok koncentrációjának összege eléri vagy meghaladja a hozzá rendelt kategóriára vonatkozó általános koncentrációs határértéket, vagy az ebben a tételben megadott egyedi koncentrációs határértéket.